SAM Tools and Services

Izgalommal vegyes várakozással vehették kézbe az IBM részvényesei a cég nemrég publikált éves jelentését. A Big Blue sajnos ezúttal sem okozott pozitív meglepetést, de felemás teljesítménye nem újdonság, hiszen az informatikai óriás eredményei tavaly rendre elmaradtak a várakozásoktól, aminek következtében a cég részvényei jelentős esést szenvedtek el októberben. Néhány éve az amerikai gyártó folyamatosan keresi azokat a “kitörési pontokat”, amelyek révén a közelmúltban 100 éves fennállását ünneplő és egyedülálló hardvergyártói múltra visszatekintő cég az elkövetkező 100 évet is komplex szolgáltatásokat nyújtó, sikeres informatikai vállalatként élheti meg.

Kitörési pontot egyrészt a pénzügyi-gazdasági hatékonyság növelése jelenhet. Ahogy arról a businessweek.com májusban beszámolt, az IBM az elmúlt két évben csökkenő árbevétel mellett volt képes eredményt termelni. Ez jól példázza a cég hatékonyságát. Most viszont több ezres, akár több tízezres leépítésekről is hallani a hírekben, amit a gyártó – legalábbis ami a nagyságrendet illeti – kategorikusan cáfol. A hatékonyabb működésen túl a megoldást olyan új elemek beemelése jelentheti a szolgáltatás- és termékportfólióba, amelyek biztosíthatják az innovációt és az aktuális informatikai trendek meglovagolását, valamint választ jelenthetnek a versenytársak által támasztott kihívásokra.

Kiemelten fontos szerepet játszhat ebben a törekvésben az IBM szoftvercsoport, hiszen a vállalat a fellendülést elsősorban a szolgáltatások és azokhoz kapcsolódó szoftverértékesítés növelésétől, valamint kiemelten a felhőalapú megoldások elterjedésétől várja. E törekvés jegyében került sor korábban az x86-os szerverüzletág értékesítésére a Lenovo-nak, az Apple-lel megkötöttegyüttműködésre és a felhőszolgáltató Softlayer cég akvizíciójára is. Fájó, egyben kijózanító pofon volt az IBM számára az Amazonnal szemben elbukott CIA tender, amely rávilágított arra, hogy az amerikai óriásnak leginkább a felhőszolgáltatások terén akad behozni valója versenytársaival szemben.

Valamennyi felhőalapú megoldás alkalmazásának célja – legyen szó infrastruktúráról, platformról vagy akár szoftverről – a nagyobb rugalmasság és a költségek csökkentése. Ez kétségtelenül meg is valósulhat, ha egy korábbi on-premise megoldást egy tisztán felhőalapú környezet vált fel.

A gyakorlatban azonban – kiváltképp a nagyvállalati ügyfélkörben – elkerülhetetlen a vegyes, vagyis a hagyományos helyi és az on-demand megoldások együttes használata. Ebben az esetben a környezet komplexitása miatt már korántsem biztos, hogy teljes mértékben kihasználhatóak a hosztolt megoldás előnyei.

A felhőalapú szoftvermegoldások – SaaS (Software as a Service) konstrukciók – előnyeként a valós használattal arányos díjfizetést, úgyszintén az üzemeltetési és karbantartási költségek csökkenését, a legfrissebb szoftververziók automatikus és folyamatos elérhetőségét lehet kiemelni, ezenkívül előnyként jelentkezhet egyes esetekben a fizetett díjak költségként való elszámolásának lehetősége is.

Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, hogy az illegális szoftverhasználat és a software-remarketing visszaszorítása legalább annyira motiválja a nagy gyártókat a SaaS konstrukciók minél általánosabbá tételére, mint az, hogy az ügyfél a számára optimális módon licencelhesse a szoftvereket. Ez pedig összességében szorosabb függőségi viszonyt, akár a felhasználók kiszolgáltatottságát is eredményezheti.

SaaS megoldások alkalmazása esetén további kérdés az is, hogy mi lesz a sorsa meglévő szoftvervagyonunknak, hasznosíthatók-e korábbi beruházásaink, azaz – a licencmenedzsment nyelvére lefordítva – használhatók-e örökös licenceink hosztolt környezetben?

Hozd a saját szoftverlicencedet!

Az IBM termékpalettáján Smart Cloud gyűjtőnéven váltak ismertté azok a megoldások, amelyek révén a gyártó hosztolt infrastruktúra-, platform- és szoftverszolgáltatásokat kínált ügyfelei számára. Ezen belül is a Smart Cloud Enterprise célozta meg a nagy áttörést az Amazon Web Services-hez hasonló internetes szolgáltatáscsomag nyújtásával. A Smart Cloud Enterprise megoldásnál is látszik, hogy a gyártó licencmodelljét a felhőmegoldáshoz kívánja igazítani az Oracle-hez hasonlóan, azaz az ügyfelek meglévő, örökös licencei felhasználásnak lehetővé tételével. Erre a BYOL (Bring Your Own License) és BYOSL (Bring Your Own Software and License) modellek keretében volt lehetőség.

A Softlayer cég akvirálásának következtében a 2014-es év újdonsága volt, hogy a Smart Cloud Enterprise támogatása megszűnt, helyébe a Softlayer platform és a hozzá kapcsolódó PureApplication szolgáltatás lépett, ahol ugyancsak elérhető a BYOSL-alapú licencmigráció. A BYOSL modell alapján a végfelhasználók valamennyi, a Passport Advantage licencprogram keretében beszerzett, kizárólag PVU metrikával licencelődő és élő szoftverkövetéssel rendelkező szoftvereiket használhatják mindazokon a nyilvánosan elérhető felhőalapú infrastruktúra- és platformmegoldásokon, amelyek az IBM Eligible Public Cloud BYOSL policy-ja szerint arra alkalmasak. Ezek a nyilvános felhőalapú megoldások az Amazon EC2, a Microsoft Azure és természetesen az IBM saját Softlayer vagy Cloud Managed Services platformjai.

Az IBM példáján jól látható, hogy a szolgáltatásként kínált szoftverek mind nagyobb szerepet kapnak valamennyi gyártó-, és – a gyártók vágyai szerint – valamennyi felhasználó szoftverportfóliójában. Ezzel együtt nem beszélhetünk a felhőalapú modellek kizárólagosságáról, hiszen a legtöbb esetben a hagyományos és felhőalapú megoldások kombinált alkalmazásának lehetünk tanúi, ami licencelési szempontból meglehetősen összetett feladatot jelenthet, figyelembe véve azt is, hogy – például a BYOSL modell szerint – meglévő szoftvervagyonunk csak meghatározott keretek között hasznosítható SaaS megoldásokra való áttérés esetén.

Épp ezért nem feledkezhetünk meg arról, hogy a SaaS megoldások előnyei csak alapos elemzésen alapuló döntést követően használhatók ki, amely során az üzemeltetési és hardverráfordítások alapos vizsgálatán túl a szoftvergazdálkodás szempontjából jelentős tényezők is figyelembe veendők.

Vizsgálandó, hogyan alakul a migráció előtt, majd azt követően a tényleges szoftverhasználat, milyen szoftvertelepítésekkel és milyen licencekkel rendelkezünk, támogatja-e a gyártó – és ha igen, milyen feltételek mellett – a meglévő licenceink hasznosítását a felhőben, és mekkora ráfordítást igényelnek az olyan járulékos, nem megkerülhető kötelezettségek, mint a például a használat nyomon követése és az esetleges jelentési kötelezettségek teljesítése.

A cikk a bitport.hu oldalán ide kattintva olvasható.

 

IPR-Insights

IPR-Insights

Your Turn To Talk