A JavaScript engedélyezve kell, hogy legyen a böngészőn, hogy az oldal minden funkciója megfelelően működjön.
SAM Tools and Services
2014. április 8. kedd
Nincs hozzászólás

Nem okoz sok fejtörést a jogkövető informatikusoknak az új Ptk. szellemi alkotásokra vonatkozó része. A március 15-én hatályba lépett új polgári jogi kódex a laikus szem számára is meglepően röviden rendelkezik a szerzői jogokról. Lehet-e a kevesebb több?

A szerzői jogok és általában a szellemi alkotásokra vonatkozó jogi szabályozás alapvető jellemzője az a kettősség, hogy az egyes szellemi alkotások jogi védelmét külön ágazati jogszabályok ? szoftverek esetében a szerzői jogi törvény (1999. évi LVXXVI. tv.) ? biztosítják, míg a Polgári Törvénykönyv mögöttes, kiegészítő rendelkezéseket fogalmaz meg. A felhasználási szerződésekre vonatkozó joganyag ugyancsak nem a Ptk.-ban, hanem a szerzői jogi törvényben található. Ez a kettősség az új Ptk. hatálybalépését követően is megmaradt.

Mi változott?

A márciusban nyugdíjba vonuló régi Polgári Törvénykönyv párhuzamos védelmet biztosított azzal, hogy több kisegítő jellegű szerzői jogi részletszabályt is megfogalmazott. Szerzői jogi jogsértések esetén is érvényesíthetővé tette a személyhez fűződő jogokhoz kapcsolódó polgári jogi igényeket, és általánosságban is deklarálta a szellemi alkotások törvényi védelmét. Az új Ptk. ezzel szemben lakonikusan csak annyit rögzít, hogy ?E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak.? (2013. évi V. tv. 2:55.§)

A jogalkotó szűkszavúságának hátterében feltehetően az állhat, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó ágazati törvényeink kellő érettségi fokra léptek, immár önállóan is alkalmasak szerzői jogaink védelmére. Nem kis szerepet játszott ebben az EU-jogharmonizáció, többek között a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv beépítése a magyar szabályozásba. Így elégséges, hogy az új Ptk. pusztán arra szorítkozzon, hogy deklarálja a kódex mögöttes jellegét a szerzői jogi törvényhez képest, kijelölve egyúttal a szerzői jog helyét a polgári jog rendszerében.

Letisztult, átláthatóbbá vált tehát a szerzői jogokra vonatkozó jogi szabályozás rendszere az új kódex hatályba lépésével. Gyakorlati szempontból elsődlegesen továbbra is a szerzői jogi törvény, míg felhasználási szerződéseinkkel kapcsolatos általános szerződési kérdésekben március 15-ét követően a régi helyett, immár az új polgári jogi kódex rendelkezéseit kell alkalmaznunk.

dr. Rogányi Dániel

dr. Rogányi Dániel

Your Turn To Talk

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.