SAM Tools and Services
2012. december 17. hétfő
Nincs hozzászólás

Minél több felhőszolgáltatást használ a vállalat, az IT vezetőnek annál inkább szolgáltatásbrókerré kell válnia, aki a külső szolgáltatókat is képes az üzleti és informatikai stratégia, az optimalizálásra irányuló törekvések mentén kezelni. A komplex környezetben azonban nem könnyű szert tenni a szükséges rálátásra. A felhő környezetekben megjelenő gazdálkodási nehézségekről a Computerworld Gáspár-Hidasi Eszter vezető tanácsadónkat kérdezte.

A felhőkörnyezetekben, melyek dinamikusságukról ismertek, a felhasználók és az igénybe vett szolgáltatások száma is sokkal gyakrabban változik, mint egy hagyományos informatikai környezetben. Ráadásul többféle ? infrastruktúra, platform, alkalmazás, biztonság, katasztrófa-elhárítás stb. ? szolgáltatástípusról beszélünk, melyeket a vállalatok magán-, nyilvános vagy vegyes felhőkörnyezetben, fix díjas vagy használat alapú elszámolásra épülő konstrukcióban is használhatnak.

? A vállalat komoly nehézségekbe ütközhet, amikor megpróbálja áttekinteni, hogy egy-egy felhőszolgáltatás keretében pontosan milyen erőforrásokat használ ? mondta Gáspár-Hidasi Eszter, az IPR-Insights Kft. vezető tanácsadója ?, következésképp azt is nehezen tudja felmérni, hogy valóban szüksége van-e mindarra, amiért díjat fizet. Miután a jobb ár-érték arány a vállalatok egyik kiemelt elvárása a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban, fontos, hogy az üzleti és az IT vezetők erre a területre gazdálkodói szemmel tekintsenek, különben a felhőszolgáltatásoktól remélt üzleti előnyök könnyen köddé válhatnak.

Rejtett erőforrások

A telepített szoftverekre, illetve az elérhető szolgáltatásokra, az ezekhez tartozó jogosultságokra, valamint tényleges használatukra vonatkozó információk összegyűjtése és nyilvántartása nélkülözhetetlen a megfelelő szoftvergazdálkodás kialakításához. Mindezeket a vállalatoknak a házon belül működő magánfelhő-környezetek esetében is saját hatáskörben kell összegyűjteniük, csakúgy, mint a helyben üzemelő, klasszikus, vagy virtualizált informatikai környezetek esetében.

? Már ez sem egyszerű feladat, a helyzet azonban csak még összetettebbé válik, amikor a vállalat külső szolgáltatónál fizet elő felhőszolgáltatásra ? mutatott rá Gáspár-Hidasi Eszter. ? Az áttekintést tovább nehezíti, hogy a szolgáltatások technológiai komponenseire és azok használatára vonatkozó információkat nem a vállalat állítja elő, azokat készen kapja szolgáltatójától. Itt elsősorban nem a felhasználószám és a licencelés, a szolgáltatásként adott szoftver jogszerű használata lehet kérdéses, mivel előbbi remélhetőleg egyértelműen szerepel a szerződésben és a számlán, utóbbi pedig a szolgáltató felelőssége ? fejtette ki a tanácsadó. ? A gazdálkodási kockázatok azonban egyértelműen nőnek, ezért innentől sokkal nagyobb jelentősége lesz annak, hogy a vállalat ellenőrizze, a felhasználóknak valójában milyen szolgáltatásokra van szükségük. A felhőszolgáltatásokat ráadásul nemcsak alkalmazottak, hanem az ügyfélnél működő rendszerek is használják, és esetükben már egyáltalán nem kézenfekvő, hogy mikor milyen IT-erőforrásokat érnek el, azokat milyen mértékben kötik le. A vállalat így nehezen tudja validálni a szolgáltatótól kapott információt, és azt sem látja át, hogy a szolgáltatás keretében felhasználói és rendszerei olyan erőforrásokat is lekötnek-e, amelyek használata vitatható módon növeli a számla összegét. Vagyis az új környezetben a kifizetetlen licencek helyét könnyen a túlfizetett szolgáltatások vehetik át.

Szolgáltatásbróker a házban

A vállalat ebben a helyzetben két dolgot tehet ? beletörődik a felhőszolgáltatás részleteinek áttekinthetetlenségébe, és legfeljebb más szolgáltatóval próbálkozik, amikor csalódást okozó szerződése lejár, vagy tanácsadó segítségét kéri az információk értelmezéséhez és a szolgáltatáshasználat optimalizálásához.

? A házon belüli kompetencia kialakításához képest egy tanácsadó olcsóbban, de legfőképp gyorsabban értelmezi a szolgáltatói információkat, és az idő itt sok pénzt jelenthet ? mondta Gáspár-Hidasi Eszter. ? Az is egyértelmű, hogy a felhőszolgáltatások térhódítása nemcsak a szoftvergazdálkodásra szakosodott tanácsadók munkájába visz új színt, hanem a vállalaton, az IT-osztályon belüli szerepkörök tekintetében is változást hoz. Minél több felhőszolgáltatást használ a vállalat, az IT vezetőnek annál inkább szolgáltatásbrókerré kell válnia, aki a házon belüli infrastruktúra üzemeltetésének és fejlesztésének irányítása mellett a külső szolgáltatókkal is szót ért, azokat képes az üzleti és informatikai stratégia, az optimalizálásra irányuló törekvések mentén kezelni.

? A felhőszolgáltatásokat az IT-piac szereplői előszeretettel hasonlítják a közműszolgáltatásokhoz, de ahhoz, hogy elszámolásuk is ugyanolyan megbízható legyen, a szolgáltatóknak a megfelelő belső folyamatokat is ki kell alakítaniuk ? fűzte hozzá a tanácsadó ?, ami várhatóan akkor vesz majd lendületet, ha a felhasználói szervezetek kikényszerítik vagy a hatóságok megfelelési követelménnyé teszik. Évek óta létezik például az a nemzetközi szabvány, amely a szoftvercímkézés specifikációit tartalmazza, és arra hivatott, hogy megkönnyítse a szoftverek azonosítását és menedzsmentjét a különböző IT-környezetekben. De sajnos még az ISO/IEC 19770-2:2009-es szabvány széles körű, gyakorlati alkalmazásától is évek választanak el bennünket.

A cikk a Computerworld november 21-én megjelent számában, valamint a CW Online-on ide kattintva is megtalálható.

IPR-Insights

IPR-Insights

Mondja el véleményét