SAM Tools and Services
2012. szeptember 27. csütörtök
Nincs hozzászólás

Az IPR-Insights projekttapasztalataiból kikristályosodott érettségi modellje olyan keretet ad a több éven átívelő szoftvergazdálkodási projekt felépítéséhez, amely biztosítja a ráfordított erőforrások eredményes felhasználását. Nyomós érv lehet ez, amikor az IT igazgató a vállalat vezetőit igyekszik megnyerni a munka támogatásához. Csala Zsolt tanácsadási igazgatónkat tapasztalatairól a Computerworld kérdezte.

A megvalósított projektek tapasztalatai alapján az IPR-Insights a szoftvergazdálkodás érettségét tekintve öt szintre sorolja a vállalatokat (lásd az ábrát). A skála a szoftvergazdálkodást még nem folytató szervezettől a tudatos, proaktív szoftvergazdálkodással mérhető költségmegtakarítást elérő vállalatig terjed.

? A gyakorlatban a vállalatoknál általában egynél több csoport jellegzetességei is megfigyelhetők, részben azért, mert éppen a célirányos stratégia hiányában a szoftvergazdálkodás különböző elemeit nem a modellben megadott sorrendben valósítják meg ? mondta Csala Zsolt, az IPR-Insights tanácsadási igazgatója. ? Például időnként találkozunk azzal, hogy a szoftvergazdálkodást most kialakító vállalat már egységesítette szoftverkörnyezetét, és termékenként egy verziót támogat, mivel ez üzemeltetési szempontból is indokolt. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szoftvergazdálkodás elemei jól követhető logika mentén épülnek egymásra. Ha egy vállalat rögtön az önkiszolgáló szoftverigénylés bevezetésével próbálkozik, amikor a szoftverhasználat jogtisztasága is hordoz még kockázatokat, valószínűleg rosszul használja az erőforrásait, és nem a várt eredményt kapja.

A vállalat szoftvergazdálkodásának érettségét az IPR-Insights számos tényező ? többek között a használt eszközök, a folyamatok szervezettsége, a feladatkörök definiáltsága, a szoftverbeszerzéshez felhasznált információk – alapján határozza meg.
Az érettségvizsgálat nem önálló szolgáltatás, inkább az IPR-Insights szoftvergazdálkodási stratégia kialakítását támogató eszköze. Eredménye ugyanis világos képet ad arról, hogy a vállalatnál a szoftvergazdálkodás mely elemei találhatók meg, így meghatározható, hogy melyek bevezetésére, kialakítására lesz szükség, és milyen, egymásra épülő szakaszokon keresztül juthat el a vállalat a hatékony szoftvergazdálkodás szintjére.

? A kirajzolódó ív nemcsak a projekt megtervezését és megvalósítását segíti, hanem azt is biztosítja, hogy a vállalat a szoftvergazdálkodás kialakítása során a legésszerűbben, a legnagyobb megtérüléssel használja a rendelkezésre álló erőforrásokat ? mondta Csala Zsolt. – Ezen információk birtokában az informatikai vezető könnyebben nyerheti meg a vállalat vezetőinek támogatását a szoftvergazdálkodás kialakításához vagy továbbfejlesztéséhez, mivel be tudja mutatni, hogy a beruházás mely fázisa milyen eredményt fog hozni, például azáltal, hogy a szoftverhasználat jogtisztaságának biztosítását követő szinten már a szoftverbeszerzés költségeinek optimalizálásához teremt feltételeket.

A vállalati szintű, hatékony szoftvergazdálkodás nem alakítható ki egyik napról a másikra. Az ad hoc szintről indulva egy kisebb szervezet is minimum két év alatt juthat el a legfejlettebb szintre, nagyobb vállalatok esetében az átfutás ennek többszöröse is lehet.

? Ez vállalatonként változó, mivel a rendelkezésre álló pénzügyi keret mellett számos más tényezőn, például a vállalati kultúrán is múlik, hogy a projekt milyen gyorsan haladhat előre ? fejtette ki a tanácsadási igazgató. ? A több éven átívelő projektet azonban az érettségi modell alapján következetesen egymásra épülő, már menet közben mérhető eredményeket hozó szakaszokra tudjuk bontani, ami napjainkban fontos elvárás a beruházásokról döntő vezetők részéről.

Ha a vállalat az ad hoc szintről indul, akkor a következő két szakasz legnagyobb hozadéka a szoftverhasználat jogtisztaságának biztosítása lesz. A nagy gyártók ügyfeleiket gyakran auditálják, ezért a jogosulatlan szoftverhasználat megszüntetése komoly költségvonzattal bíró kockázatoktól szabadítja meg a vállalatot.

? A telepítések és a licencek megfeleltetését követően a szoftverhasználat mérésével, a rendszerek integrációjával, a szoftverigénylési és ?beszerzési folyamat automatizálásával a vállalat a negyedik és ötödik szinten már szoftverköltségeit is csökkenteni tudja ? mondta Csala Zsolt. ? Az üzlet szempontjából további előny, hogy az önkiszolgáló szoftverigénylés és az integrált jóváhagyási, beszerzési, szerencsés esetben automatizált telepítési folyamat a vállalatot gyors reagálásúvá teszi. Az alkalmazottak akár órák alatt hozzájuthatnak a kívánt szoftverhez, és megkezdhetik a munkát egy új projekten, vagy például zavartalanul folytathatják az éjszakai, hétvégi karbantartást az adatközpontban. Ez az agilitás pénzben is kifejezhető előnyt ad az üzletnek.

Az IPR-Insights azt tanácsolja a vállalatoknak, hogy a szoftvergazdálkodás bevezetésében, a projekt indításától kezdve a szervezeti szintű kiterjesztésig a fokozatosság elvét kövessék. Célszerű, ha a projektet a munkaállomásokon kezdik, mert jellemzően ez a legkevésbé kontrollált környezet. Az itt szerzett tapasztalatokat azután jól hasznosíthatják, amikor a szoftvergazdálkodást a nehezebb feladatokat tartogató szerverkörnyezetre, majd akár az okostelefonokra is kiterjesztik.

A cikk a Computerworld szeptember 19-i számában, valamint a CW Online-on ide kattintva is megtalálható.

IPR-Insights

IPR-Insights

Your Turn To Talk