SAM Tools and Services
2012. augusztus 1. szerda
Nincs hozzászólás

Vállalatok akár fél áron is vásárolhatnak jogtiszta szoftvereket. Az Európai Bíróság friss ítélete szerint a szoftvercégek hozzájárulása nélkül is működhet a használt programcsomagok adásvétele. A másodpiac sok milliárd forintosra bővülhet. – a Figyelő Zsoldos Sándor ügyvezetőnket kérdezte a használt szoftverek értékesítésével kapcsolatos döntésről.

Egy közel 240 évvel ezelőtti, az amerikai függetlenségi háború előzményének tekinthető óriási hatású eseményre, a bostoni teadélutánra (Tea Party) emlékezteti egy kis ágazat szereplőit az Európai Bíróság pár nappal ezelőtti döntése. Egy per kapcsán a magas fórum július 4-én kimondta: a megvásárolt szoftverek szinte korlátozások nélkül továbbadhatók. Eddig azok értékesítését a nagy gyártók erősen korlátozták. Például egy céges szoftverpark egy részének eladása egyáltalán nem vagy csak a gyártó kifejezett engedélyével valósulhatott meg, amelynek kiadására a gyakorlatban ritkán volt példa.

A vállalati informatikai szakemberek most végre zöld jelzést kaptak. Egyfelől nyugodtan leselejtezhetik ? pontosabban jó pénzért legálisan eladhatják ? a céges átalakulások, fejlesztések miatt feleslegessé vált jogtiszta programjaikat, például Windows- és Office-verziókat. Másfelől pedig hatalmas kedvezményekkel vásárolhatnak jogtiszta rendszereket a használtszoftver-piacról. Az efféle szokatlan adásvételek lebonyolítására már évekkel ezelőtt létrejöttek cégek, amelyek főként nagyvállalatok számára végeztek ilyen szolgáltatást.

Akár az autókereskedők

?Magyarországon évente mintegy 100 milliárd forint körüli értékben adnak el szoftverlicenceket, ám a használt programok összesített forgalma eddig mindössze 100 millió forint körül volt. A terület azonban hatalmas növekedés előtt áll? ? mondja Zsoldos Sándor, a szoftvergazdálkodási tanácsadással foglalkozó IPR-Insights Kft. ügyvezetője. Cégük számos nagyvállalatnál méri fel a szoftverparkot, és mint mondja, már a döntést követő pár napban nagyon sokan érdeklődtek náluk az új lehetőségek iránt. Ez nem is meglepő, hiszen legalább 20-30 százalékot vagy még többet lehet spórolni egy-egy bevezetési projekt esetén a programok árán. Ugyanakkor a nagy szoftveróriások kissé elébe is mentek a döntésnek. A leginkább érintett Microsoft globálisan például már megjelent az újracsomagolt (refurbished) Windows szoftverekkel. A szakember szerint azonban az új helyzetre a nagy gyártók olyan módon reagálnak majd, hogy a használt termékek kereskedelmét beépítik a napi működésükbe, mint ahogy teszik azt például az autóértékesítő cégek is.

Arató E. Árpád, a használt szoftverek kereskedelmével foglalkozó LicencePro Kft. ügyvezetője is hasonló lelkesedéssel üdvözli az új szabályokat. Véleménye szerint rövidesen többmilliárdosra nőhet ez az üzletág Magyarországon. Úgy látja, hogy a nagy cégek még fel sem fogták, mit jelent ez a jogerős döntés. A gyakorlatban ugyanis a gyártó jóváhagyása, sőt értesítése nélkül megvalósulhat a szoftverek használat utáni továbbadása vagy vétele, függetlenül attól, hogy azokat milyen csatornákon és adathordozón szerezték be.

Mit keresnek használtan?

A mintegy 100 millió forintosra becsült, évi mintegy 4-5 ezer darabosra tehető használtszoftver-piac több mint felét két Windows-verzió uralja. Ezen belül tíz operációs rendszerből hat immár Windows 7-es, de az XP Pro változata is nagyon kapós, míg Vistát senki sem keres. (Hivatalosan nem lehet új XP-t kapni, ám sok pénzügyi cég, multi és állami intézmény erre íródott programokat használ, így szükségük van a jogtiszta XP-re.) A piac kisebbik felét a Microsoft Office verziók teszik ki, főleg az Office 2003 és Office 2007. Pár százalékra tehetők csak a Microsoft szerverszoftverei, illetve az Adobe Photoshop termékei. A legújabb Photoshop CS6 például negyedmillió forint újonnan. Mivel a napi munka során mind a korábbi Windows-Office, mind a korábbi Photoshop verziói jól használhatók, így ? a kedvező uniós döntés okán ? megnőhet a kereslet a használt szoftverekre. Az ár csak kismértékben nőhet, hiszen feltehetően a kínálat is dinamikusan bővül.

Pontosabban kifogást emelhet a gyártó, ám egy ilyen pert aligha nyerne meg az unióban, hiszen az Európai Bíróság mint a legfelsőbb fórum állásfoglalása egyértelmű. Az IPR-Insights Kft. vezetője emlékeztet arra, hogy korábban csak a dobozos szoftverekkel volt könnyű a dolguk. A vállalatok többsége viszont mennyiségi licencszerződésekben, felhasználószám alapján vásárol. Ilyenkor nemcsak dobozt, de telepítőlemezt sem kapnak ma már, a programokat egyszerűen a netről töltik le, és ezután telepítik. A gyakorlatban így a jövőben a matrica és az azon lévő termékkulcs, valamint a vásárlást igazoló irat (számla, szerződés) elegendő lesz az adásvételhez, hiszen ezek birtokában a használat jogszerűnek minősül.

A precedensértékű ítélet ugyanis kimondja, hogy az használtszoftver-vásárlások esetén is él a jogkimerülés elve. Magyarán ugyanaz történik, mintha könyvet vagy DVD-t vásárolt volna valaki, a gyártó további terjesztésre vonatkozó joga kimerül, azaz nem korlátozhatja az egyszer már értékesített termékének újbóli eladását. Pedig a nagyok (IBM, Oracle, SAP, Microsoft és társaik) előszeretettel kötöttek ki efféle korlátozásokat akkor, amikor mennyiségi licenceket értékesítettek. Sőt, az Oracle 2005-ben be is perelte a Usedsoft nevű másodpiaci eladással foglalkozó céget, végül is ennek folyománya a friss ítélet, amely harmadfokon, immár jogerősen rendezte a kérdést.

Természetesen kompromisszumosan. Továbbra is tilos ugyanis mondjuk egyszerre eladott 500 darabos licencszerződést szétbontani, és annak elemeit egyesével értékesíteni. ?A Usedsoft darabokra szedte a cégektől megvett jogokat, és teljesen egyedi módon újracsomagolta azokat, ez az én nézetem szerint is aggályos? ? ismeri el Zsoldos Sándor.

A másik oldal véleménye

?Hosszú ideig konszenzus volt arról, hogy az internetről letöltött programok licencei nem ruházhatók át. Az Oracle versus UsedSoft ítélet megdöntötte ezt a konszenzust. Ennek ellenére a Business Software Alliance (a világ legnagyobb szoftvergyártóit tömörítő szövetség) álláspontja az, hogy ezen döntés csak a piac egy szűk területére vonatkozik, azaz letöltött szoftverek állandó/végleges licenceire? ? mondja Szamosi Katalin. A BSA magyarországi jogi képviselőjének, az SBGK Ügyvédi Irodának az elnöke üdvözli a bíróság azon állásfoglalását, amely megerősíti, hogy licenceket nem lehet feldarabolni és újra eladni különböző felhasználók között. Az ítélet, illetve lehetséges következményeinek a vizsgálata jelenleg is folyamatban van ? teszi hozzá a jogi szakértő.

A fő akadály azonban elhárult: rövidesen piacra kerülhetnek használtan olyan nagyobb szoftverek, mint az SAP, az IBM vagy akár az Oracle fontos alaptermékei. Ezek egyedileg testre szabott, méregdrága változatai viszont aligha. Nem életszerű, hogy egy bank, biztosító, távközlési vagy energetikai cég számára finomhangolt, a gyártó szakemberei által is folyamatosan monitorozott programcsomagot a másodpiacon lehetne értékesíteni ? húzza alá az IPR-Insights vezetője. Ugyanakkor a használtan újraértékesített programokhoz az eredeti szerződés szerint jár a támogatás is, illetve az újabb verziók letöltésének, telepítésének joga, ha ez utóbbi az eredeti szerződésben is benne volt.

Változó gondolkodásmód

Ezek alapján változhat a nagyobb cégek gondolkodása is. Például a gazdasági helyzet okozta költségcsökkentési nyomás mind a meglévő programok eladását, mind ezek vásárlását segítheti. Arató E. Árpád szerint a kisebb cégek is élhetnek ezzel, hiszen Windows XP Professional gyártási jogát egy Windows 7 Pro licenc 40 ezer forint körüli listaárának kevesebb mint feléért megkaphatják, akár egyetlen darabot is. Az újon-nan beszerzett Microsoft Office 2010 programok sem olcsók, hiszen a céges változatok 50 ezer forint felett kezdődnek felhasználónként. Ugyanakkor, ha egészében vizsgáljuk egy vállalat licencelését és a költéseit, akkor Arató E. Árpád szerint a cég licencdíjainak a 30-50 százalékát is meg tudja takarítani hároméves időtávon.

A cikk az alábbi kis képekre kattintva, valamint a Figyelő július 19-i számában és a a Figyelő online-on is olvasható.

 

 

IPR-Insights

IPR-Insights

Mondja el véleményét